A Szabadság-szobor Egyesület /Arad/ teljesítette legfőbb feladatát, a szobor újraállítását tavaly április 25-én. A Szabadság-szobor Egyesület közgyűlésén Király András elnök emlékeztetett rá, az egyesület akkor jött létre, amikor szükség mutatkozott az újraállítás végrehajtását felvállaló civil szervezetre. Hosszú volt az út, egy adott pillanatban – 2003. szeptember 5-én, a talapzatépítés leállításakor – egyesek a reményt is elvesztették. De végül sikerült. A közgyűlésen az egyesület további terveit, feladatait is taglalták. Az alapszabály szerint ugyanis az egyesület céljai között szerepel az aradi vértanúk emlékének ápolása, kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése stb. A közgyűlés megválasztotta a Szabadság-szobor Egyesület új vezetőségét. /Jámbor Gyula: Szabadság-szobor Egyesület évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2005. július 23.
Július 22-én a IV. Kisiratosi Falunapok első rendezvényeként Sarusi Mihály Szalbek-Iratos – Hatvan év a román–magyar mezsgyén című könyvét mutatták be. Ez a szerző ötödik könyve Kisiratosról és már készül a hatodik. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője elmondta: ez a könyv azért is fontos, mert itthonról, a magyar sorsról szól. Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes beszélt róla: “nem regény, nem dokumentumkönyv és nem riportkötet. A kritikusok egyszerűen dokumentum irodalomnak nevezik”. A szerző elmondta, hogy körülbelül tíz könyvet szándékszik írni Kisiratosról. Bár ő Békéscsabán született, családjának négyötöde kisiratosi. /N. I.: IV. Kisiratosi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./
2005. november 8.
Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2006. április 4.
Nem mindennapi jelenség, hogy valaki túl a kilencedik X-en adjon ki első kötetet. S talán még ritkább, ha az verseskönyv, mert a vers, mondják, az ifjak műfaja. Mézesné Kovács Eta, a Dérütötte avaron szerzője korán kezdte a versírást: a kötetbe felvett első 1926-ból való. Hosszú életében hű maradt a költészethez: a tavalyi évszámmal megjelent kötetben 2005-ben keletkezett vers is olvasható. A sok-sok évtized alatt keletkezett költeményeket Csanádi János ny. magyartanár és Mézes László, az unoka szerkesztette kötetté. Ezt mutatták be a hét végén három helyszínen. Az első Borosjenő, a születés, a gyermek- és ifjúkor helyszíne. A következő Arad, az arad-belvárosi református templom, ahol a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola tanulói énekeltek, majd a Körösmente Irodalmi Kör három szavalója Mézesné Kovács Eta verseit adta elő – ugyanúgy, mint a harmadik helyen, Kisjenőn. Ez a három város volt az, amely meghatározta az egész életében verselő Mézesné Kovács Eta költészetét. /Jámbor Gyula: Három nap, három könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. július 24.
Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
2006. augusztus 5.
Kereken 45 esztendő szolgálat után Csanádi János nagyzerindi magyartanár nyugdíjas lett. Szerette szülőfaluját, Nagyzerindet. Aradon érettségizett. Érettségi után helyettes tanerőként belépett a tanügybe. Közben elvégezte a főiskolát Marosvásárhelyen, és véglegesített magyartanára lehetett Nagyzerindnek. Irodalmi kört hoztak létre, ebben támogatta őket a közelükben, Kisjenőben élő Olosz Lajos helikonista költő. Az ország első falusi képtára Nagyzerinden jött létre. Csanádi János járta a környező falvakat, így sikerült 25 esztendő alatt összegyűjtenie a Körösköz értékes néphagyományait. Büszke a népballadákra, amelyekből egy könyvecskét sikerült összeállítania ismerősei, tanítványai segítségével. Manapság már nincs olyan tekintélye a falusi tantestületnek, mint hajdanán. Lassan a körösközi falvak elnéptelenedtek, az iskolák már nem olyan életképesek. /Jámbor Gyula: Érdemes volt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2006. augusztus 21.
Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./
2006. szeptember 9.
Szeptember 8-án Budapesten az Alexandra Könyvesházban került sor az aradi Irodalmi Jelen folyóirat 2004 őszén meghirdetett negyvenezer dolláros regénypályázata díjainak kiosztására. Böszörményi Zoltán, a regénypályázat kiírója bejelentette, az eredeti hat helyett, tíz díjat osztanak ki Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, a zsűri elnöke méltatta a pályázatok számokban is kifejezhető sikerét: a 283 pályamunka 3 világrészről, 12 országból érkezett. A regénypályázatra a legtöbb pályamunkát (az összes mű nagyjából háromnegyedét) Magyarországról, jó félszázat Romániából, a többit Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Németországból, Írországból, Franciaországból, Svájcból, Svédországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából küldték be. Galgó Balázs színművész felolvasta a zsűri által összeállított értékelőt. A díjakat Böszörményi Zoltán adta át. /Jámbor Gyula: Amerikától Ausztráliáig próbáltak szerencsét. Példátlan siker az Irodalmi Jelen regénypályázatán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./ A díjazottak: I. díj: Sigmond István II. díj: Nagy Koppány Zsolt III. díj: Balogh Róbert Különdíjak: Bencze Erika, Czegő Zoltán, Halász Margit, Ircsik Vilmos, Kapdebo Tamás, Siklósi Horváth Klára és Tar Károly (Irodalmi Jelen – OTP különdíj)
2006. november 11.
“Többszörös ez az ünnep, mert úgy érzem, egy csöpp álmomat sikerült megvalósítanom: egy apró követ odatennem a magyar irodalom talapzatába” – mondotta november 10-én Budapesten, az Alexandra Könyvkiadó pódiumán Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen /Arad/ főszerkesztője, a lap 40 000 dolláros regénypályázatának kiírója a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Az “apró kő” azokra a regényekre vonatkozott (szám szerint 283-ra), amelyek a rendkívüli népszerű pályázatra beérkeztek, s amelyek közül az első hármat a budapesti Alexandra Könyvkiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek közösen most jelentetett meg. /Jámbor Gyula: Három Irodalmi Jelen Könyv Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2007. január 22.
Életének 80. évében Budapesten elhunyt Beke György /Uzon, 1927. aug. 3. – Budapest, 2007. jan. 20./ ismert író, újságíró, műfordító. 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatársa, 1994-től Budapesten a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Beke György 1992-től az Írószövetség választmányának tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült. Számos regénye, interjúja, riportja jelent meg, első elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye 2002-ben, címe Csángó történet. /Elhunyt Beke György író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Beke György újra meg újra összerakta a maga, a mindannyiunk Erdélyét. De nemcsak Erdélyt. Havaselvét és Moldvát is, a nyugati meg a keleti magyar szórványt is, mindent, írta róla Sylvester Lajos. A magyarság egészének szellemi újrateremtője volt. Beke György 1989-ben telepedett át Budapestre. Vitte magával az otthont, a székelyföldi hazát, a szórványban élők gondját-baját, Európa legárvább kisebbségének, a moldvai csángóknak a keservét, és mindezt beolvasta, ráolvasta, a szemébe mondta az eltunyult népnek. A missziós tudatot és akaratot vitte magával. Beke György nem állt be a másságkeresők karába. Asztagnyi könyvkévét rakott össze. Beke Györgyöt a Kárpát-medence magyarságának egésze siratja és gyászolja, hisz emelt jó teherbírású szellemi boltívet a térség fölé. /Sylvester Lajos: Aki sokfelé, de mindig a szülőföldjén élt (Beke György halálára) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ Aki közelebbről ismerte Beke Györgyöt, annak igen nagy műveltségű, a romániai magyarság és kultúrájának ügyében kiválóan tájékozott, a dolgokat, történéseket mindig összefüggéseiben látó és kereső emberként marad meg emlékezetében. 2003. augusztusában Arad vendége volt, mint a harmadik Böszörményi Zoltán riportverseny zsűrijének elnöke. Szeretettel és megértéssel beszélt a fiatalabb kollégák közel félszáz írásáról. /Jámbor Gyula: Beke György. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./
2007. január 23.
A 65 éves Pongrácz P. Mária az irodalom, színház tárgykörébe tartozó tömérdek újságcikken, kisebb-nagyobb tanulmányon kívül kilenc kötetet – regényt, író-monográfiát, novelláskönyvet és egy levélgyűjteményt jelentett meg, emellett könyvszerkesztő is volt. /Jámbor Gyula: Sohasem adva fel a hivatást. Születésnapi beszélgetés Pongrácz P. Máriával. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2007. február 12.
Az aradi magyarság mindeddig megtartott legnagyobb táncmulatságát előzőleg nem hirdették meg az újságban, a szervezők nem akarták kitenni magukat a visszautasítással járó kellemetlenségnek. Az farsangi bálnak nagy sikere volt. A közel hétszáz (!?) főre rúgó közönség szórakoztatását szolgálta a pécskai Búzavirág több néptánccal fellépő együttese és a fiatal lányokból álló, nagy sikerű cigánytáncot előadó csoport is. /Jámbor Gyula: Megabál Bach-hal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. február 21.
A Nyugati Jelen szerkesztősége nem fogadta el Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatát, melyben kifogásolta az olvasókkal találkozón elhangzottakat. /Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes: Nem nyilatkozat, csak válasz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./; Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./; Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2007. május 8.
Május 6-án Borosjenőn tartották a XIII. Horváth Béla-szavalóversenyt. Tasnádiné Jilling Erika, az Erdélyi Szórvány Magyarság Egyesület elnöknője hosszú évek óta támogatója a Fehér-Körös-vidéki szórványmagyarság gyermekeit megmozgató, Borosjenő színész-szülöttéről elnevezett versenynek. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, az immár mozgalommá nőtt szavalóverseny elindítója megnyitójában üdvözölte a rendezvény vendégeit, köztük Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, aki kimondottan erre az alkalomra jött, Búza Gábor megyei tanácsi alelnököt és Tóth Csabát, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és a többi vendéget. Idén két kategóriába osztották a versmondókat: a magyar iskolába járókra és a fakultatív magyar oktatásban résztvevőkre, a két kategórián belül korcsoportokra. Összesen 92 versmondó lépett közönség elé. A győztesekre és helyezettekre: könyvjutalom, aradi, magyarországi és svájci táborozás vár. /Jámbor Gyula: XIII. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2007. május 31.
Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
2007. július 3.
Az átlagos érdeklődő szintjén foglalkozó irodalomkedvelő ember – mondjuk Romániában vagy Magyarországon – vajon mennyit tud a Kárpát-medencén túl élő magyar alkotókról, művekről, kulturális életről, Bizony keveset, talán semmit. Az újságíró kezébe került az Ághegy c. gyűjtemény, a skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam két kötete. Mindegyik névjegyzéket tartalmaz a Skandináviában élő alkotókról. A 2006-osban 120 (!) prózaíró, költő, fordító, tanulmányíró, kritikus, közíró, kereken félszáz előadóművész (rendező, színész, ének- vagy mozgásművész), 22 film-, videó- és fotóművész, 75 képzőművész – festő, grafikus, szobrász, formatervező, textilművész, építész, restaurátor, művészettörténész, műkedvelő képzőművész –) szerepel! Alkotó emberekben nincs hiány. Ez az alkotógárda több országban szétszórtan él, egymástól sokszor meglehetősen nagy távolságra, a legtöbbjük között aligha van szoros és állandó kapcsolat. A 2004-es szám Tovább! c. indító írásában Tar Károly, az Erdélyből arrafelé vetődött újságíró, író, költő, az Ághegy most 70 éves szerkesztője összefoglalta a skandináviai magyarság kulturális törekvéseinek lényegét. “Az indulásunk óta eltelt két esztendőben műhelyépítéssel foglalkoztunk. Gyarapodó közösségünkben születésünkkel kapott tehetségünket, otthonról hozott, iskolákban ránk ragadt értékeinket és hitünket összeszedve irodalmi és művészeti alkotásainkat becsülő olvasótábort és anyagi támogatókat kerestünk. ” Nemhogy anyagi, de még erkölcsi támogatókra sem leltek. Félszáznyi előfizető támogatásával mégis megjelent hatszáz példányban. /Jámbor Gyula: Magyarul messze északon. Ághegy. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./
2007. július 21.
Július 20-án Aradon bemutatták Zsóri Ilona Vágyak és üzenetek című első verskötetét. Volt ott rokon, barát és ismerős, de olyan is, aki csak kíváncsi volt az eseményre. A kötetet Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese mutatta be, nem kerülve meg a szerző életútját az aradi születéstől egészen Ausztráliáig. /(Kiss): Zsóri Ilona: Vágyak és üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2007. július 27.
Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának grafikáiból nyílt kiállítás a július 26-án, a Jelen Ház kávézójában felavatott Jelen Galériában. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese ismertette a Jelen Galéria beindulásának történetét. /Kocsis Rudolf szobrászrajzai a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2007. szeptember 11.
Sarusi Mihály neve nem ismeretlen az aradiak előtt. A 1990-es évek elején, amikor végre megnyíltak a határok, újságíróként, MTI-tudósítóként gyakran járt Aradra és a megyébe, erős a kötődése ehhez a vidékhez. Bár Békéscsabán született, felmenői, kiterjedt rokonsága révén legalább félig kisiratosinak vallja magát, és ez írói munkásságán is meglátszik. Életművéből majdnem tíz “Arad megyei”, hat kimondottan “kisiratosi”. Éppen két évtizede jelent meg az egyetem, a budapesti ELTE kiadásában a Kisiratos helynevei c. kötetecske. A következő volt Kisiratos ragadványnevei (ELTE, 1992), azután újabb köteteken át (az egyik, a Szalbek-Iratos az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg 2005-ben) mostanra elérkezzen a 6. kötethez, a Fő, hogy mögvagyunk /Szépírás Kiadó-Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc/ címűhöz. Ezt és másik friss, Kaposvárott 2007-ben kiadott könyvét (Az mái labancokrúl) hozta el az elmúlt napokban Aradra és Kisiratosra. Mindkét alkalommal Réhon József ny. tanár mutatta be a köteteket. Az mái labancokrúl c. munka címlapján azt olvashatjuk: Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből. A könyv szellemes visszavágás a jelenkori baloldali magyarországi sajtó vezetőket ajnározó dicshimnuszaira. A könyv 127 Kurta Miska-levelében az 1990-es évek végének magyar belpolitikai életéről, baloldali politikusairól fest nem hízelgő képet a szerző. Annak idején (1995–98-ban) egy budapesti lapban jelentek meg ezek az írások az említett álnéven, Sarusi Mihályt, az MTI-s újságírót ugyanis kirúgták volna állásából, ha saját neve alatt közöl ilyen írásokat. A másik bemutatott kötet, a Fő, hogy mögvagyunk öt kisiratosi emberről szól. Egyikükről, Hodács Ágostonról (tudós katolikus pap, író) elmondták, hogy halálakor (1951) írói hagyatékát, jegyzeteit szekérre pakolva a fogyasztási szövetkezetbe vitték, s a papírokba évek múltán is élesztőt csomagoltak… Ki tudja, milyen értékek vesztek oda. A kisiratosi könyvbemutatón az Alma Mater Alapítvány a Wieser Tibor- emlékéremmel fejezte ki elismerését a szerzőnek. /Jámbor Gyula: Wieser Tibor-emlékérem Sarusi Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2007. szeptember 17.
Aradon a Kultúrpalota mellett felavatták a Kommunizmus Áldozatainak emlékművét szeptember 15-én, a Politikai Foglyok Szövetségének javaslatára. A fekete márványból készült táblára mintegy 120 név került: az Arad megyei áldozatok neve, azoké, akik börtönt szenvedtek vagy ott haltak meg, elestek a Szekuritáté ellen vívott fegyveres harcban, vagy az 1949-es parasztfelkelés során lőtték agyon őket. Nem minden aradi áldozat neve kerül fel az emléktáblára: az ún. Szoboszlay-per áldozatai közül mindössze ketten szerepelnek, holott jóval többen voltak, az egyik nevére (a pécskai Lukácsról van szó), nehezen lehet ráismerni, mert elírták. Vasile Ciubancan, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének aradi elnöke emlékeztetett arra, hogy Romániában mintegy 19 ezer áldozata volt a kommunista rendszernek. /Jámbor Gyula: Emlékmű az áldozatoknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2007. szeptember 24.
Szeptember 22-én Borosjenőn a város két nagy fiára emlékeztek: dr. Balogh Ernő (1880–1953) sebészorvosra, egykori kórházigazgatóra és Diószeghy László (1872–1942) festőművészre, aki lepkegyűjtőként is igen jelentős. Nem itt születettek, életük nagyobbik és meghatározó részét Borosjenőn töltötték, munkásságuk itt teljesedett ki, és mindketten itt is nyugszanak. A néhány esztendeje felépült kicsiny református templomban zajlott az ünnepség. Dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke üdvözölte a vendégeket. A polgármester megígérte: kezdeményezi, hogy nevezzenek el utcát Borosjenőn dr. Balogh Ernőről és Diószeghy Lászlóról. Horváth Levente alprefektus a példamutató elődök emléke ébrentartásának fontosságát hangsúlyozta, dr. Ötvös László egyháztörténész, irodalmár a Balogh család három nemzedékéről szólt (dr. Balogh Ernő édesapjáról, a teológus professzor Ferencről írta annak idején doktori disszertációját), és egy példányt adományozott a borosjenői református egyháznak az általa hasonmás kiadásban megjelentetett Vizsolyi Bibliából. Karczagi Sándor ny. református tiszteletes, aki hosszú ideig szolgált Borosjenőn és mindkét ünnepeltet közelről ismerte, a hozzájuk fűződő emlékeket elevenítette fel. Jakobovits Miklós festőművész Diószeghy festményeiről szólt. Kocs Irén sepsiszentgyörgyi múzeológus érdekes adatokat szolgáltatott a lepkegyűjtő Diószeghyről. (Életében több mint 40 ezer lepkét gyűjtött, új fajokat írt le, gyűjteményének jelentős részét a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumra hagyta.) Miután leleplezték a templom falán az emléktáblát, a résztvevők megkoszorúzták a temetőben dr. Balogh és Diószeghy sírját, a résztvevők a helyi parókián megtekinthettek két kiállítást Diószeghy festményeiből és dr. Balogh Ernő írásaiból. /Jámbor Gyula: Utcát neveznek el Borosjenőn dr. Balogh Ernőről és Diószeghy Lászlóról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2007. szeptember 25.
Sikeres volt az Aradi Kamaraszínház megnyitója: pótszékeket kellett elhelyezni, az előadás végén pedig hosszasan zúgott a vastaps. Az előadáson megjelent Gheorghe Falca aradi polgármester, aki kiemelte a városi tanács támogatását az évad létrejöttéhez. Bognár Levente alpolgármester jelenléte megszokott az előadásokon. A bemutatóra eljött Pozsgai Zsolt, a darab szerzője és rendezője is. A darabot a budapesti Madách Színház (és az Aranytíz Teátrum) mutatta be. /Jámbor Gyula: Nagy sikerrel indult az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2007. december 29.
Az Európai Unió 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította. Az év során a központi európai rendezvényeken kívül közös európai projektek és nemzeti szintű programok egyaránt zajlanak. Ebbe a programsorozatba kapcsolódik be a Kulturális Háromszög projekt, amelyért a magyarországi KultúrPont Iroda felel. A “kulturális háromszög” tagjai aradi, szabadkai (Vajdaság) és szegedi (Magyarország), művelődési intézmények (ezekről kapta a projekt a “háromszög” elnevezést). A projektben részt vesz az Aradi Bábszínház és Kamaraszínház, meg a Szabadkai Magyar Színház is. /Jámbor Gyula: 2008 – A kultúrák közötti párbeszéd európai éve. Háromszög-projekt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2008. január 28.
Aradon immár harmadízben rendezték meg a farsangi bált – idén az EMKE égisze alatt. Az egyik főrendező, Khell Levente elmesélte, annyi volta jelentkező, hogy a hatszáznál több résztvevőn kívül százaknak nem jutott hely. A magyarok jól érzik magukat egy olyan környezetben, ahol láthatják: még mindig elég sokan vagyunk. Az est műsoros részét Erdélyi Kinga és férje, Janc Sergio tanítványai vezették be három látványos táncukkal, majd Zalatnay Sarolta lépett fel. /Jámbor Gyula: Harmadszor is siker. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2008. február 4.
Aradon a Jelen Galériának otthont adó Jelen kávézóban megnyílt Siska-Szabó Zoltán fotókiállítása. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettesének magyar és román nyelvű köszöntője után előbb Puskel Péter helytörténész-publicista magyarul, majd Dan Lazarescu műkritikus románul méltatta a kiállított természetfotókat. /Kiss Károly: Siska-Szabó Zoltán természetfotói a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2008. február 5.
Marad a tavaly már megszokott helyszín, az Aradi Bábszínház, s marad az előadások időpontja, péntek 19 óra az Aradi Kamaraszínház tavaszi évadján. Az első évadhoz képest az Aradi Kamaraszínház kapcsolatrendszere, partnereinek névsora nagyon jelentősen bővült. A kamaraszínház „lelke”, Tapasztó Ernő színművész kezdeményezése és lelkes munkája nélkül aligha lett volna valami az Aradi Kamaraszínházból. Kilenc előadást és három bábszínházi előadást terveznek. Az évadnyitón – február 22-én – a magyarországi L’art pour l’art társulat lép fel. Az Aradi Kamaraszínházról, műsoráról információt nyújt a www.szinhazportal.eu. /Jámbor Gyula: Februártól júniusig tart az évad. Újra Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2008. február 27.
Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2008. március 12.
Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2008. március 17.
Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
